Ma volt a monetáris tanács hagyományos, havi egyszeri nem kamatmeghatározó ülése. Bár a piaci helyzet az utóbbi hónapokhoz viszonyítva sokkal izgalmasabb, a turbulens árfolyammozgások sem ösztönözték a tanácsot a szokásostól eltérő közlemény kiadására.
Ha a ma délelőtt látott szintek körül maradna a forint euróval szembeni árfolyama a február közepi kamatdöntő monetáris tanácsi ülésig, akkor a piac döntő többsége szerint az MNB már nem vágna tovább a kamaton - derül ki a Portfolio.hu 28 piaci szakértő körében ma végzett gyors körkérdéséből. Ez a mozgás tehát már el tudja akasztani a jegybank másfél éve tartó kamatcsökkentési sorozatát, de a piaci szereplők többsége szerint legalább 325-335 körüli euróárfolyam "kellene" ahhoz, hogy az MNB már kamatemelést hajtson végre. A szakértők döntő többsége egyébként nem hisz abban, hogy az általa a kamatemelés "küszöbeként" megjelölt árfolyamtartományt elérjük. Így tehát felmérésünk további fontos eredménye, hogy a szakértők nem tartanak akkora forintpiaci feszültségtől, ami már kamatemelésre kényszerítené az MNB-t. Az, hogy a "küszöbértéket" valószínűleg nem érjük el, összefügghet az MNB magatartásával is: a megkérdezettek negyede ugyanis úgy gondolja, hogy a jegybank már eddig is igyekezett devizapiaci intervencióval fékezni a forint esését.
Külső és belső okokkal is összefügg, hogy az elmúlt napokban rohamosan gyengült a forint és ma kétéves mélypontra jutott az euróval szemben. Számos lehetősége van a magyar gazdaságpolitikának, hangsúlyosan a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a kialakult helyzetre reagáljon, ha szeretne. Legközelebb február 11-én lesz előre meghirdetett, nem kamatmeghatározó jellegű ülés, amelyet egy héttel követ a kamatdöntő ülés, de a testület bármikor tanácskozhat. Az alábbiakban azokat a lehetséges lépéseket szedtük össze, amelyek mentén gondolkodhat a testület.
Bármilyen lépés a központi bank részéről most hiba lenne a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozások miatt - mondta a Wall Street Journal napilapnak pénteken Gerhardt Ferenc a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke és a monetáris tanács tagja.
A Magyar Nemzeti Bank figyeli a piaci fejleményeket és megfontolja azokat, amikor dönt a kamatokról - többek között ezt mondta Pleschinger Gyula a Reuters-nek. A jegybank Monetáris Tanácsának tagja a forint mai nagy gyengülését firtató kérdésre úgy fogalmazott, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja és eddig azon megközelítés szerint tekintett az árfolyamra, hogy az hogyan érinti az inflációs kilátásokat.
Új formában hozta nyilvánosságra a kamatdöntésről szóló jegyzőkönyvhöz kapcsolódó háttéranyagot a Magyar Nemzeti Bank. A dokumentum a decemberi makrogazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket foglalja össze röviden.
A Monetáris Tanács december 17-i ülésén heten szavaztak a 20 bázispontos kamatcsökkentésre, míg Cinkotai János és Pleschinger Gyula csak 10 bázispontos vágást támogatott. Ők ketten a forinteszközök kamatkülönbözetének csökkenéséből fakadó kockázatokra figyelmeztettek. A jegyzőkönyvből azonban az is kiolvasható, hogy visszavehet a vágás üteméből az MNB.
November végén sorozatban a negyedik egymást követő kamatdöntő ülésen javasolta azt Pleschinger Gyula, hogy ne a "szokásos" 20, hanem csak 10 bázispontos ütemben mérséklődjön a Magyar Nemzeti Bank alapkamata, tekintettel a törékeny külpiaci környezetre és a magyar kockázati megítélésre - derült ki a ma délután kiadott rövidített jegyzőkönyvből. A romániai programja miatt hiányzott az ülésről Matolcsy György jegybankelnök, így az összejövetelt Balog Ádám alelnök "vezényelte le", amelyen végül 7:1 arányban arról született döntés, hogy 20 bázisponttal 3,20%-ra mérséklődjön az irányadó ráta. A jegyzőkönyv végén található, a kamatpályával kapcsolatos iránymutatást sugalló mondat a szokásos: "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre."
A vártnak megfelelően, 20 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot a monetáris tanács. A mai ülés eredményeképpen holnaptól az alapkamat 3,2%.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat - áll a kamatdöntés után kiadott közleményben, mely így folytatódik: a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakul, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre.
Ez egyébként az utolsó bekezdés volt, ami hagyományosan a jövőre vonatkozó utalásokat tartalmazza. A teljes közlemény alább olvasható, ahogy várható volt, a tanács inflációs képe az októberi 0,9%-os árindex után tovább javult.
A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testületébe (Monetáris Tanács) a mindenkori miniszterelnök jelölése által kerülnek tagok és bár a jegybanki függetlenség jegyében a kormány nem irányíthatja a monetáris politikát mégis többször felmerült az idők során, hogy a legújabb tagok eljövetelével ez sérült. Megkérdeztük Oszkó Péter volt pénzügyminisztert és Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatóját, hogy miként vélekednek a jegybanki döntéshozásról, illetve annak függetlenségéről.
Mondja meg Ön is! A cikk alján szavazhat.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának október 29-i ülésén a kilenc tagból csak Pleschinger Gyula szavazott arra az eshetőségre, hogy ne a "szokásos" 20 bázisponttal, hanem csak 10 bázisponttal mérséklődjön a jegybanki alapkamat. Pleschinger már augusztus óta következetesen kitart ilyen irányú javaslata mellett. Az egyértelmű többség azonban a nagyobb lépés mellett tette le a voksát, így az irányadó ráta 3,40%-ra mérséklődött - derült ki az ülésről ma kiadott rövidített jegyzőkönyvből. A dokumentum záró mondata szerint "A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre."
A várakozásoknak megfelelően az irányadó ráta 20 bázispontos csökkentéséről döntött ma a monetáris tanács. Ezzel az irányadó ráta (és az új történelmi mélypont) holnaptól 3,4%.
Inflációs aggodalom nincs, a hazai kereslet még mindig gyenge. A külső környezet változékonysága óvatosságra int, de jöhetnek még kamatcsökkentések - derül ki a monetáris tanács közleményéből, ami alapvetően a szokásos üzeneteket hordozza. A közleményt alább közöljük, a kiemelések tőlünk származnak.
Két hónappal ezelőtt még 3,5%-nál, most viszont már 3,0%-nál látja a piaci elemzői konszenzus azt a határt, ameddig a Magyar Nemzeti Bank várhatóan folytatja a kamatcsökkentési sorozatát - derül ki a legfrissebb Reuters felmérésből. Abban, hogy a jegybank egyre mélyebbre merészkedhet a kamatcsökkentési ciklusban, külső és belső tényezők is szerepet játszhatnak, pontosabban erre bátoríthatják a monetáris döntéshozókat. A lépésről már a kibővülő testületben határoznak egy nappal azt megelőzően, hogy szerdán a kormányülésen már valószínűleg terítékre kerül a jegybanki szempontból is nagy jelentőségű devizahiteles mentőcsomag. Arról, hogy mit szeretne elérni a csomag keretében a kormány, legutóbb péntek reggel Varga Mihály beszélt:
A Magyar Államkincstár korábbi elnökét, Kandrács Csabát jelöli új monetáristanács-tagnak a parlament gazdasági bizottságának elnöke - tudósított ellenzéki képviselők elmondása alapján a fejleményről a Reuters. A hírügynökség beszámolója szerint a testület már ma meghallgatja az MNB-PSZÁF összevonás nyomán a jegybank új alelnökének jelölt Windisch Lászlót is. Kandrács jelölését a délelőtt folyamán Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke is megerősítette.
A PSZÁF beolvasztása miatt a hét végéig megnevezi Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank harmadik alelnökét - közölte Rogán Antal a Reuters tudósítása szerint. Mivel a Monetáris Tanácsban emiatt egyenlő számba kerülnének a belső tagok a külső tagokkal, egy új külső tag kinevezése is szükségessé vált, ami a jövő héten megtörténhet. A PSZÁF elnöke által eddig kibocsátott rendeleteket ezután az MNB felé kell teljesíteniük a pénzügyi szervezeteknek, 2014 elejétől pedig új rendeletek lesznek hatályban.
A monetáris tanács szokás szerint 15 órakor megjelent közleményében úgy fogalmaz, hogy a nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat. Az inflációs cél középtávú elérése az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve a korábban megszokottnál óvatosabb monetáris lazítással biztosítható. A közlemény alapvetően "galamb" hangvételű, de az a felállás ezzel együtt sem változott, hogy a jegybank csak a pénzügyi környezet romlása esetén fog leállni a vágásokkal. A közleményt alább idézzük, a kiemelések tűlünk származnak.
A Monetáris Tanács a 2013. november 12-re tervezett ülését technikai okok miatt 2013. november 5-én tartja - közölte a Magyar Nemzeti Bank hétfő délután.
Az új összetételű Monetáris Tanács először volt megosztott - derül ki a most közzétett jegyzőkönyvből. Ezek szerint Cinkotai János és Pleschinger Gyula a következő hónapokban várható bizonytalanságok miatt csak 10 bázisponttal vágta volna a kamatot, viszont a többi 5 tag a 20 bázispontos csökkentés mellett döntött.
A Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként.
Főleg az európai indexek esnek.
Nem elég mélyen a zsebbe nyúlni.
Lázár Jánosnak üzent a főpolgármester.
Már annyira vészes a helyzet, hogy a szennyvíz jelentheti a megoldást.
Lényegében mindent megtiltottak.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
